Lassan itt a tavasz, rügyeznek a fák….blal..bla..bla meg irthatnám a sok sületlenséget, de nekem erre nem áll rá a tollam. a lényeg hogy végre látom a fényt az alagút végén. Igaz nem lettünk sokkal többen, de valami elkezdődött. Valami elkezdődött, ahogy korábban írtam. Sok sok segítőkész pecás jelentkezett és csak úgy dől a panasz áradat. Szerintem mindenkinek van egy jó kis rabsicos története, ami vele történt meg. Ráadásul nem is a szőke norvégok csinálják, kivéve néhány kisbalatoni esetet leszámolva. Ott meg most a haverom lesz a kájembé, úgyhogy azoknak is sanyi. Na szóval jön a tavasz, a botokat lassan elő kell venni mindenkinek ha tetszik hanem. Én régi módi vagyok ritkán járok télen pecálni, akkor is max jégre. Már nem fiatal hamvas lányokkal álmodom, hanem csücsörítő pontyszájakkal!
)) A poszt lényege, hogy mindenki hozzon egy havert magával és az is egyet, hogy minél többen legyünk az “ellen” -el szemben! Csók mindenkinek!




















